Az első HÖM Fórum: KözöS – ügyünk – Komárom

Elindult a Helyi Önrendelkezési Minimum kampányunk, az első fórum Komáromban valósult meg, alább Monostori Éva beszámolóját olvashatjátok:

KözöS – ügyünk – Komárom

Milyen módszerekkel biztosítható a helyi érdekérvényesítés ma Magyarországon? Visszaszerezhetik-e a civil közösségek és az önkormányzatok a róluk szóló döntésekbe való beleszólás jogát? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a választ 2021 nyarán a kunbábonyi Nyári Egyetemen, ahol összegeztük azokat a minimum elvárásainkat a helyi önrendelkezésekről, amelyek a parlamenti választásokon induló képviselőjelöltek számára is eljuttathatunk 2022-ben.

Egészen biztos, hogy ezt a kezdeményezést gondolta tovább a Civil Kollégium Alapítvány és a Közösségfejlesztők Egyesülete amikor elindította ez év elején a Helyi Önrendelkezési Minimum fórumsorozatát országszerte. Azokat a politikai pártsemleges közösségeket várták, akiknek helyben adódnak megoldatlannak látszó ügyei, s ezen az ügyek mentén közösségi megoldásokban gondolkoznak.

Mi, Komárom koppánmonostori városrészén is éltünk a lehetőséggel, s az évek óta tologatott ’fiókforradalmunkat’ kívántuk szélesebb körben is kihangosítani, újabb cselekvőket megszólítani és bevonni. Az országos kampányban elsőként szerveztük meg tehát a helyi fórumunkat, amit a városrészen elhatalmasodó ipari park és az azzal járó kellemetlenségek, bizonytalanságok, félelmek alapoztak meg.

A kiemelt beruházások intézménye sok vitát váltott ki az elmúlt években.

Elfogadjuk, hogy ilyen státusra szükség lehet és a mindenkori államnak jogában áll ezzel a címkével ellátni és kivételesen kezelni egy-egy beruházást. Azt tapasztaljuk, hogy a települések lakói azonban ilyen esetekben inkább elszenvedői, mintsem nyertesei a beruházásnak. De nem csak az érintett települések lakóinak véleményét, érdekeit hagyják figyelmen kívül ezek a döntések, hanem számos esetben a környezetvédelmi, örökségvédelmi szempontokat sem veszik figyelembe egy-egy beruházás esetén.

Komárom koppánmonostori városrészén mi magunk is közvetlen ’elszenvedői’ vagyunk a kiemelt beruházással járó ipari park bővítésének, jelesül az SK Innovation és ’testvérvállalatai’ által elektromos autókhoz akkumulátort gyártó cégek megjelenésével.

2019-től folyamatosan próbáltunk lakossági kezdeményezéseket indítani, sikertelenül.

Az elmúlt hetekben nagyobb nyilvánosságot is kapott ’balesetek’ után megerősödni véltük a helyi cselekvés szándékát, erre szervezzük meg a KözöS – ügyünk – Komárom! helyi önrendelkezési fórumunkat, amelyen az alábbi kérdésekre kerestük a közös állásfoglalásokat:

– Miért tartjuk fontosnak és időszerűnek, hogy közösen gondolkodjunk e témában?
– Mi a tétje és hogyan éljük meg helyben a problémáinkat?
– Milyen lehetőségünk van a közös ügyeink képviseletére?
– Lehetséges-e egy ideális együttélés kiépítése?

Örömmel vettük, hogy közel 30 fő jelentkezett a 2022. február 4-én a ’KözöS – ügyünk – Komárom’ helyi önrendelkezési fórumunkra, s a jelentkezők nagyobb része jelen is volt.

A fórum két szinten online és offline módon egyidőben tartottuk meg, így akik a helyszíntől fizikailag távol voltak, vagy karanténba kényszerültek, azok is aktív szereplői, részesei lehettek a fórumnak.

A fórum közös gondolkodás és közös cselekvések elindítására szerveződött, így a felvezető pár percet leszámítva nem terveztünk előadásokat, azok helyett a közös gondolkodás, a csoportos munkát helyeztük a középpontba.

Mire kerestük a közös válaszokat?

• Miért jó, előnyös számunkra az ipari park – benne az SK – jelenléte?
• Milyen problémákkal szembesülünk mi, akik a közvetlen környezetében élünk?
• Látunk-e, s ha igen, akkor milyen kitörési, megoldási módokat?

Az összegyűjtött problémákkal kihez és hová fordulhatunk?

• Mi az, ami csak országosan és/vagy megyei szinten változtatható?
• Melyek azok a folyamatok, amelyekkel helyben mi is el tudunk indulni?
• Mi az, amiben személyes elköteleződésünket tervezzük?

A Helyi Önrendelkezési Minimum fórum ugyan egyszeri beavatkozás és alkalom, mi itt Monostoron úgy éreztük, hogy ezt a lehetőséget egy újrakezdésnek, egy újabb folyamat elindításának szánunk. Így fontos volt számunkra az, hogy a fórumon részt vevőket a megszólításon túl bevonjuk és hosszabb távon is elkötelezzük a közös gondolkodásnak.

Ezért a fórum zárására a következő kérésekre is vártuk a választ:

• Van-e elköteleződés helyben;
• Amennyiben van elköteleződés, akkor a közös gondolkodást és/vagy cselekvést hogyan és miben látjuk;
• Milyen konkrét ’ügy(ek)re’, ’problémá(k)ra’ keressük a közös megoldást;
• Mikor folytatjuk a közös tervezés?

Tudtuk, hogy a fórum valós kimeneti célja egy közös ’nyilatkozat’, melyet az országgyűlési választáson induló képviselő-jelölteknek juttatunk el, s amelyben megfogalmazzuk azokat a konkrét javaslatokat, amelyekben kérjük az együttműködésüket, segítségüket a jövőben.

Azt is tudtuk, hogy mindez elérése helyi sajátosság lévén a 12 évnyi valós lakossági kommunikáció, párbeszéd hiánya végett egyetlen napon pár órában nem lehetséges, azért mi tudatosan építettük fel a fórumunkat és terveztük folyamatként. Olyan aktív folyamatként, ami nem áll meg a HÖM elindításában és a képviselő-jelöltekhez való eljuttatásában, hanem tudatosan készül annak számonkérésére is a megválasztást követően.

Megfogalmaztuk, hogy ne emeljük ki az ipari parkon belül az akkumulátorgyártó cégeket, hanem globálisan, az ipari parkkal járó problémákkal foglalkozzunk. Így az első találkozón az ipari parkhoz kapcsolódóan az alábbi helyi problémák és ügyek kaptak hangsúlyt:

• környezetszennyezés zaj-, káros anyag területén;
• veszélyben az ívóvíz bázis, aggodalomra ad okot a keletkező szennyvíz;
• a kultúrák közötti különbségből (is) eredeztethető technológiai fegyelemről való különböző látás- és gondolkodásmód: a gyárakban felhalmozódott veszélyes anyagok mennyisége, tárolása, szállítása;
• az egészségkárosító hatások mellett a biztonságérzetünk sem jó,
• az egyenként nyilvántartott gyárak összességében megjelenő hatására nincs összevont biztonsági jelentés, nem épült ki a lakossági monitoring és jelző rendszer, de még csak a település menekítési terve sem elérhető;
• helyi nyilvánosság teljes hiánya: nincs információ, tájékoztatás, párbeszéd, valós előzetes és folyamat egyeztetés;
• nem készítette fel a város a lakosságot az ipari parkkal járó kulturális különbségekre, a mai napig nincs olyan kezdeményezés, ami a kultúrák közelítését célozná;
• a városrészi közlekedés problémás, a város megközelítése az elkerülő úton a leghatékonyabb jelentős km többlettel;
• a lakhatás problémája, hogy az ipari parknak köszönhetően irreálisan megnövekedtek az ingatlan árak, ami a városra jellemző, míg a koppánmonostori városrészen leértéktelenődnek az ingatlanok, esetleg eladhatatlanná válnak;
• s a munkahelyteremtő beruházás helyben megjelenő iparűzési adójának jótékony hatása sem érezhető a városrészen.

Milyen jövőképe lehet a városrészen élőknek, mit tehetnek, milyen irányokban és lépésekben gondolkozhatnak.

Az első fórumnap azzal zárult, hogy a jelen lévők a közös gondolkodás folytatásában kötelezték el magukat, s ki is választották azt a 3 irányt, amiben a következő héten kisebb munkacsoportokban meg is kezdték a közös tervezést.

• A kommunikációval foglalkozó munkacsoport

Két alkalommal találkoztunk, ahol 2 fő irányt jelöltünk ki:

• barátkozó, informáló, tájékoztató kommunikáció a lakosság felé;
• kérdő, tájékozódó, figyelemfelhívó kommunikáció a hatóságok felé.

A kommunikációs üzenetek tartalmi és formai részének kidolgozásához, mondhatjuk, hogy kommunikációs stratégia kidolgozásához szükségünk van egy stábra, ami 3 területről tevődik össze:

• kommunikációs üzenetek tartalmi elemeinek kidolgozása;
• a tartalmi elemek megjelenítése online és offline területen;
• s mind ehhez egy egységes ’arculati’ terv megvalósítása.

A kommunikáció területén két meghatározó, ám nehéznek és kényesnek érzett terület is megfogalmazódott, mégpedig nyitni és ismerkedni, esetleg barátkozni:

• az ipari parkban lévő gyárak tulajdonosi kultúrájával – kiemelten Dél-Korea; valamint
• a helyi és az országos területen bennünket képviselő politikusokkal.

Jelenleg a kommunikációs műhely (8 fő) tagjainak számát kívánjuk bővíteni, ezen a héten erre születik meg a felhívás annak ellenére, hogy azt gondoljuk a stáb első sorban belülről, esetleg a közvetlen kapcsolati hálónkon keresztül bővül majd.

Bízunk benne, hogy a HÖM elveiben ezen a területen születnek kérdések, megállapítások, javaslatok. Mi jelenleg ezen a területen valamennyi területen látunk kapcsolódást.

• A zaj- és károsanyagmérő állomás telepítésén gondolkozó műhely

Ez a műhely váltotta ki a legnagyobb érdeklődést, már újabb tagok is kerültek a csoportba.

A műhely során bővült az a problémakör, amellyel a csoport foglalkozni kíván. A zajmérésre bemutattuk a 2021 nyarán felállított 6 hét időtartamban folyamatosan mérőállomás adatait, amin láthattuk, hogy mind nappal, mind pedig éjjel folyamatosan túllépik azt az értékhatárt, ami a városrészen megengedett.

A zajmérő kihelyezésére 3 éve árajánlatot is kértünk, ami akkor 6 millió forint volt. Megegyeztünk, hogy kérünk újabb árajánlatot és házi mérések és ajánlások alapján válasszuk ki azt a 3 ingatlant, ahová elhelyezzük a mérőállomásokat. A mérőállomások költségeire pedig Komárom Város Önkormányzatához a környezetvédelemmel foglalkozó egyesületünkkel támogatási igényt nyújtunk be.

A légszennyezés mérésére a Levegő Munkacsoporttal vesszük fel a kapcsolatot, ezen a területen jelenleg a kapcsolatfelvételnél tartunk.

Új területként kapcsolódott az ivóvíz problémája, illetve a szennyvízé is. Ki kell dolgozni és meg kell határozni, hogy az ipari gyárakból a szennyvíz hová és milyen mértékben kerül. Erre alakult a műhelyen belül egy mikro-csoport, akik a következő találkozásokra összegyűjtenek egy alapcsomagot, ami alapján tudunk majd tovább gondolkozni és tervezni. Ehhez szoros kapcsolatba kell lépni a tataiakkal, ahonnan elvileg az ívóvíz érkezik majd a lakossági felhasználás pótlására.

Megbeszéltük, hogy a csatorna és a vízellátás területén megkeresünk és elhívunk 1-1 független szakértőt, akik segítik a gondolkodásunkat, illetve a pontos kérdésfelvetésekben is segítségünkre lesznek.

Új területként jött be ebbe a csoportba a lakossági monitoring és riasztó rendszer kiépítésének a lehetősége. Ehhez egyik tagunk már a műhelyre úgy érkezett, hogy utána nézett a kiépítés lehetőségeinek, illetve Komárom Város ebbéli terveit is feltérképezte. Sajnos úgy tűnik, hogy a város nem kívánja ezt a rendszert kiépíteni.

Ehhez a részhez szorosan illeszthető és foglalkoztunk is a témával, hogy a városrészre nem készült valós kiürítési terv. Egy kisebb csoport arra vállalkozott, hogy ennek lehetőségét körbe járja.

A környezetvédelmi problémákkal kapcsolatban felmerült kérdéseket összegyűjtjük. Ebben maradtunk és azokat közösen rendszerezve megküldjük az EMLÁ-nak, akikkel már felvettük a kapcsolatot.

Bízunk benne, hogy a tőlük visszaérkező válaszok alapján a HÖM alapelveihez tudunk a környezet- és egészségvédelem területén is kapcsolódni.

• A lakossági fórum kezdeményezését szorgalmazó műhely

A lakossági fórumot tervező csoport tagja gyakorlatilag fedésben voltak a környezetvédelemmel foglalkozókkal.

Viszonylag hamar végeztünk ezen a napon ebben a témában.

Megértettük, hogy a város vezetése nem lesz partner a jelenlegi veszélyhelyzetre hivatkozva a személyes találkozóra. Az online találkozó lehetőségét is megvitattuk, azonban abban maradtunk, hogy ezt egy folyamatos építkezésben képzeljük el, ahol jelenleg a lakosság minél szélesebb körű elérésére és bevonására használjuk fel. Ezzel kapcsolódunk a kommunikációs csoporthoz is, a két műhelynek együtt kell dolgoznia a közeljövőben.

Első tématerület az egészségi hatásokra összpontosít, s ennek kidolgozásának előkészítésére a munkacsoporton belül hárman is jelentkeztek.

Az elkövetkező két hétben csak gyors és formális találkozásaink lesznek, jobbára operatív ügyintézéssel, a legközelebbi műhelyeket március elejére időzítettük, ahol már az eddigi találkozásokon vállalt feladatokon is tudunk tovább haladni és tervezni. Bízunk abban, hogy addigra visszaérkeznek az EMLÁ-tól a válaszok és tudunk időpontot a szakértői találkozásokra is.

Nézzük meg, hogy mit láttunk és tapasztaltunk aktív szervezőként a HÖM szervezésében és a jelenlegi folyamat alakulásában.

• Nekem, mint helyi szervezőnek nem okozott meglepetést, hogy nem sikerült az első fórum végeztével a HÖM alapelveinek megfogalmazása és eljuttatása a képviselő-jelöltekhez. Nem találom aggasztónak, hiszen időben indultunk, az országgyűlési választások előtt reálisnak látom ennek a dokumentumnak a megszületését és eljuttatását.
• Pozitívan értékelem a HÖM fórumra jelentkezők számát és aktív részvételét.
• Magáról a műhelyről, annak folytatásáról már hírt is adtunk, összefoglaltuk mindazt, amiről szót ejtettünk érdemben, s bemutattuk azokat az irányokat is, amelyeken elindultunk, megadva a csatlakozás lehetőségét.
• Többen kérték, jelezték, hogy nem részvevőkként, de hallgatóként szívesen kapcsolódnának a műhelyekhez online. Ennek lehetőségét így nem adtuk meg, viszont lehetőséget adtunk a kapcsolódásra.
• Mind a HÖM fórumon, mind pedig a műhelymunkákon a legnehezebb feladat a csoport moderálása, hogy az előre megszabott és kitűzött célon tudjunk haladni, s ne kalandozzunk el ’izgalmas’ történeteken és információ töredékeken.
• Nem könnyíti meg a munkát és a moderálást a belső fejlesztői szerepkör, ami a helyi érintettség végett az érzelmi és értelmi egyensúly között billeg folyamatosan.
• Folyamatban gondolkodni és tervezni hosszabb, kitartóbb elköteleződést kíván, ami nem hoz gyors és látványos eredményeket. Ennek tudatosítása és kezelése folyamatos energiát követel.
• Tapasztalom, hogy a több irányban elmozduló közös gondolkodás nem mellőzheti a központi koordinációt, a műhelyek közti átkötéseket, ami sokkal több időt és energiát igényel, mint ahogy azt előre terveztük.

Jelenleg itt tartunk, a helyi közösségi kezdeményezésről a HÖM-ről folyamatos visszajelzést adunk.

Monostori Éva

A program a Civil Kollégium Alapítvány társszervezésében valósul meg.
A Civilek és választások projekt az Ökotárs, az Emberség Erejével és a Civil Kollégium Alapítvány, valamint a TASZ, Társaság a Szabadságjogokért együttműködésében valósul meg, az Európai Unió Rights, Equality and Citizenship programjának támogatásával.