Mi a közösségi gyűlés?

 

A közösségi gyűlés a részvételi demokrácia egyik eszköze (eredeti, angol nyelvű megnevezése a “Citizens’ Assembly” –, szó szerinti fordításban: állampolgári gyűlés). A közösségi gyűlés egy közösség tagjainak legalább 40 fős, reprezentatív csoportja, akiket véletlenszerűen, sorsolásos módszerrel választanak ki. A gyűlés résztvevői egy előre meghatározott kérdésben fogalmaznak meg különböző javaslatokat a döntéshozók felé. Ilyen gyűlésre sor kerülhet helyi vagy országos, de akár nemzetközi szinten is.

 

A gyűlés legalább két hétvégén keresztül tart, és három egymást követő részből áll: a tanulásból, tanácskozásból és a döntéshozásból. Ennek során a résztvevők először tanulnak a témáról, megismerik a tényeket, meghallgatják különböző független szakértők és érdekcsoportok álláspontját, majd ezt követően képzett facilitátorok segítségével, deliberatív keretek között, egymás véleményét is megismerve, közösen mérlegelik a különböző megoldási lehetőségeket, a gyűlés végére pedig megfogalmazzák javaslataikat a döntéshozók felé.

Milyen szerepe lehet egy demokráciában?

A közösségi gyűlésre jellemzően a politikai döntések előkészítése során kerül sor, azzal a céllal, hogy eredménye érdemben befolyásolja a politikai döntéshozatalt. A módszer hatékonyan alkalmazható többek között különböző szakpolitikai megoldások, javaslatok vizsgálatára, értékelésére, új ötletek és megoldási javaslatok kidolgozására, valamint a meglévő szakpolitikai irányok továbbfejlesztésére illetve értékelésére.

Egy közösségi gyűlés akkor igazán eredményes, ha következménye is van. Ha a döntéshozó valóban meghallja a közösség hangját, és kezd is valamit a közösség üzenetével. Éppen ezért kulcsfontosságú – és már a folyamat elején tisztázandó –, hogy mit vállal a döntéshozó a közösségi gyűléssel kapcsolatban.

Az általános minimum elvárás a döntéshozóktól jellemzően az, hogy reagáljanak a közösség ajánlásaira; mi az, amit beépítenek a programjukba, hogyan veszik azokat figyelembe egy-egy készülő szakpolitikai döntés előkészítése során, hogyan biztosítják a közösség javaslatainak megvalósítását.

 

Hogyan kezdeményezhetem vagy vehetek rajta részt?

A közösségi gyűléseket általában maga a döntéshozó kezdeményezi, például amikor egy megosztó kérdésben kell döntenie, vagy bármely olyan helyzetben, ahol a megalapozott álláspont kialakításához az érintettek alapos tájékoztatására és bevonására van szükség.

A közösségi gyűlést kezdeményezhetik civil szervezetek is, ahogy az például az első budapesti közösségi gyűlés esetében történt, de olyan alulról kezdeményezett közösségi gyűlésekre is találunk példát mint a berlini: itt egy állampolgári aláírásgyűjtés hatására indult el a városi közösségi gyűlés szervezése klímavédelem témában. A folyamat sikeréhez azonban minden esetben szükség van a döntéshozó elköteleződésére.

Egy közösségi gyűlésen való részvételhez az adott közösség tagjaként alapvetően már csak egy dologra van szükségünk: szerencsére. A közösségi gyűlés résztvevőinek kiválasztása ugyanis egy többlépcsős, véletlenszerű kiválasztáson alapuló folyamat.

1. Az első lépésben az adott ország vagy település lakosai közül, az illetékes hivatalos szerv által vezetett lakcímnyilvántartásból a gyűlés döntéshozótól független szervezői véletlenszerűen kiválasztanak öt-tízezer nevet és lakcímet, és ezekre postán meghívókat küldenek.
2. Ezt követi a regisztráció. Ennek során bárki jelentkezhet a közösségi gyűlésre, aki meghívót kapott, és szívesen részt venne rajta.
3. Miután lezárult a jelentkezés, a jelentkezők közül a szervezők véletlenszerűen kiválasztanak egy előre meghatározott számú (általában 40-100) embert. Ők leszneka közösségi gyűlés résztvevői. A véletlenszerű kiválasztás reprezentatív módon zajlik, hogy a közösségi gyűlés meghatározottdemográfiai (és esetlegesen egyéb) szempontok szerint a lehető legpontosabban leképezze az adott közösséget.